Hardcore: mint zene, mint életstílus

Úgy gondoltam írok egy ismertetőt arról a zenei műfajról, ami a napjainkban divatos zenék alapját jelenti. Ez nem más, mint a hardcore. Megpróbálom bemutatni a színtér kialakulását és az ehhez kapcsolódó eszmék és gondolatok alapjait. Az áttekintésből kiderül, hogy hogyan kapcsolódhat össze a zene a vegetarianizmussal, az állatvédéssel, az agresszióval, mint pozitívum, az esélyegyenlőséggel, az összetartással, a társadalmi küzdelmekkel. Remélem, hogy hasznosnak találjátok és közelebb kerül hozzátok ez a műfaj.

Kezdetek

A hardcore mint zene a punkból alakult ki Amerikában az 1970-es évek végén. A stílus elindítói közé a Black Flag-et, a Minor Threat-et, D.O.A.-t és a Bad Brains-t szokták sorolni. Ezeknek a bandák zenéjére jellemző volt az ordibálós vokál, a keményebb gitártémák, az akkori zenékhez képest sokkal gyorsabb tempójú dalok. Később az egész műfajhoz kapcsolódó életszemléletek megértéséhez azonban vissza kell nyúlni egészen a punk zenéhez. Már ott megjelent a társadalommal szemben a küzdelem és az aktivizmusra való felszólítás. Egyik legjobb példa erre a néha irónikus, néha komoly hangvételű, de vulgaritást a dalszövegeiben nem pazarló Dead Kennedys. Bírálták az országot, a társadalmat és a koncertjeiken megjelenő ideológiailag tőlük távol álló (fasiszta) embereket.

A Black Flag mind amellett, hogy a műfaj egyik alap zenekara, megalapozta a hardcore-ra jellemző Do It Yourself azaz a "csináld-magad" zenekar menedzselést. Ez a jellegzetesség mind a mai napig megmaradt és ennek köszönhető, hogy a hardcore zenét játszók és hallgatók között nagy az összetartás.


A Minor Threat zenekarral lépett elő a HC az egyéni stílusok közé. Sokkal keményebb, metálosabb gitártémák íródtak, a tempó még inkább felgyorsult és agresszívabb lett zeneileg. Dalszövegekben sokkal jobban koncentráltak a társadalmi, politikai és környezeti problémákra és megjelentek a pozitív illetve optimista üzenettel rendelkező dalok. Az agresszió, mint pozitívum jelent meg a szövegekben. Nagyjából manapság is ezt jelenti a hardcore.
A Minor Threat rövid munkássága alatt megírta a Straight Edge és az Out of Step című számokat, amik a HC egyik legjellemzőbb életvitelének az alapköveit fektették le. Ez pedig a straight edge (sXe vagy xXx a jelölése). Ennek az életformának a lényege, hogy aki ezt követi, az nem iszik alkoholt, nem drogozik, nem dohányzik és olykor vegetáriánus is. A dalokban kimondják, hogy nem akarják megszabni, hogy mit csinálj, csak felhívják a figyelmet, miszerint vannak dolgok, amikkel jobban kellene foglalkozni. (A straight edge-ről később több szót ejtek).


Nem sokkal ezután kialakult a crust punk is, ami a HC punk durvított, death metal-os vonulata. Ez a stílus az alapköve a grindcore műfajnak. Míg magában a zenében azért vannak különbségek a hardcore-ral szemben, addig a dalszövegekben nagyon is sok a hasonlóság. A crust-ban a dalszövegek leginkább a politika, a környezetvédelem, a vallásellenesség, az emberi jogok, a háborúellenesség, antikapitalizmus körül mozogtak. Az Aus-Rotten-t és a Tragedy-t emelném ki, mint crust banda.


A Straight Edge 


A straight edge (sXe), mint fentebb írtam már, a HC-hoz köthető íratlan kódex, ami a drog, az alkohol és a cigaretta megtagadását tartja szem előtt, viszont sokszor a vegetáriánusok is a követői. Fontosnak tartják még az őszinteséget, emberséget, környezetvédelmet és az állatvédelmet. Ez az életforma az 1980-as években jelent meg a Minor Threat dalai után, viszont az egyik legfontosabb képviselője az Earth Crisis zenekar volt. A straight edge követők gyakorta tetováltattak a kézfejükre egy nagy X-t. Anno az 1980-as években az volt a szokás a koncerteken, hogy akik nem múltak még el 21 évesek, azoknak a kezükre egy X-t rajzoltak, hogy ne tudják őket kiszolgálni alkohollal. Azonban voltak olyanok, akik miután betöltötték a 21. életévüket a kezükön hagyták az X-t, mint egy példamutatásként és szolidaritásként a fiatalabbakkal szemben, hogy idősebb korban is jól tudják magukat érezni az emberek alkohol nélkül. Eleinte a követők felsőbbrendűnek érezték magukat és emiatt sokan nem szimpatizáltak ezzel az életstílussal. 

Később sok banda állt ki amellett, hogy ezt ne erőltessék másra ezt az életformát, döntse el mindenki miszerint is éli az életét. Voltak olyan együttesek, akiknek a tagjai mind sXe-k voltak, mégsem hangoztatták. Ilyen banda volt a Snapcase.

Az Earth Crisis volt straight edge vonal legletisztultabb képviselője. Egytől egyig veganok voltak, háború- és elnyomásellenesek, ökotudatosak, drog és alkohol fogyasztását ellenzőek, akiknek az egyik fő céljuk az állatok szenvedésének bemutatása volt. Ezen eszméket próbálták a társadalommal megismertetni. A banda szimpatizált az Animal Liberation Front-tal (ami a nevéből is kiderül, hogy az állatok felszabadításáért küzdött). E szimpátia közelebb visz a HC punk színtér egyik legradikálisabb, legellenségesebb bandájához a Vegan Reich-hoz. Már a neve is sejteti azt az ökofasiszta szemléletmódot, amit hirdettek zenéjükben. Ez az ideológiát diktatúrával szerették volna eljuttatni az emberekhez. Ők hozták létre a straight edge kemény vonalát, a Hardline-t. A hardline követők szintén drog, alkohol, dohány ellenesek voltak, viszont elutasították még például a kávénak a fogyasztását is. Keményen kiálltak a rasszizmus és a szexizmus ellen is, de a homoszexualitást sokuk teljesen ellenezte, csak úgy mint, az abortuszt és az eutanáziát is. A hardline követők egy része nem érezte azt, hogy a saját életformájukat másokra ráerőltessék, azonban akadtak olyanok, akik ezt mindenképpen tudatni akarták másokkal. Hús és tej üzenek ellen merényleteket követtek el, de sajnos volt példa teljesen értelmetlenre is: az utcán dohányzó embereket megverték csak azért, mert éppen dohányzott. Egy ilyen alkalommal meghalt egy fiatal és sok sXe banda lépett fel a straight edge követők agresszív megmozdulásaik ellen. Őket szokás nevezni Softliner-eknek.

Mint politikai kategóriája a hardcore-nak megjelent a youth crew. A youth crew-t az sXe Youth of Today nevű banda hozta létre. Kimondták a HC-ra nagyon jellemző alapelvet még pedig a pozitív hozzáállást. Kialakulása után öltözködésben és megjelenésben saját formát öltött. Olyan bandák is csatlakoztak ehhez a mozgalomhoz, akiknek a dalszövegeikben megjelent a patriotizmus. Az 1980-as évek végén skinheadek egy része is kapcsolódott a youth crew mozgalomhoz és érdekessége az egésznek az, hogy ezek a skinheadek éppen a rasszizmus és a kirekesztés ellen szóltak fel.

A modern HC

A mai modern hardcore bandák nagy része New York-ban alakult, ezért sokszor hívják azt a színteret NYHC-nak. Még dokumentum filmet is forgattak a HC ezen részéről N.Y.H.C. címmel. Az 1980-as évek vége felé rengeteg legendás banda alakult. A Biohazard (akiket eleinte rasszizmussal vádoltak, de a kérdéses dalokat nem játszották többet), a Madball, az Agnostic Front, a Sick of It All, Gorilla Biscuit. Voltak radikálisabb bandák is, mint például a fasiszta eszmékkel operáló Youth Defense League. A Warzone nevű new york-i együttes skinheadnek vallotta magát, de akkor ez mást jelentett. Felszólaltak a bőr színen alapuló és a nemi megkülönböztetés ellen, sőt olyan dalokat is írtak, amik a nőket ösztönözték arra, hogy lépjenek be a HC világába.

Persze a hardcore zenekarok rengeteg városban hoztak létre saját közösséget, hogy ezzel segítség egymást és együtt adhassanak koncertet (Do It Yourself).

Napjainkban

Annak ellenére, hogy a hardcore nem lett olyan híres és elfogadott zenei stílus, mint például a heavy metal vagy a trash metal, azért jelentős szerepet játszott/játszik a mai zenei színtér alakulásában. Rengeteg műfaj jött létre a HC hatására: metalcore, deathcore, post-hardcore, melodic hardcore stb. Habár hangzásban és dallamvilágban jelentős különbség van, egy valamiben hasonlítanak egymásra. Mindegyik a hardcore zenén alapszik. Azonban ezeket a stílusokat egyenként igen-igen hosszadalmas lenne itt kifejteni, ezért majd egy következő cikkben megpróbálom leírni a kialakulásukat.

(Szeretném a cikk végén leszögezni, hogy ha esetleg valamit kihagytam volna vagy talán rossz információt írtam le jelezzétek a kommentek között.)