Egy lenyűgöző sorozatról...

Igen, nem tudtam ennél nem fennköltebb címet adni, az egyik legjobban szívemhez nőtt sorozatnak a Supernatural-nek.

5 év. Ennyi idő telt el azóta, hogy először csendült fel az első részben az AC/DC egy nótája és lám 5 évvel ezelőtt történt az is, hogy egy másik jelzőt is aggathattunk a Kansas-Carry On a Wayward Son számára, azon kívül, hogy klasszikus.
5 évvel ezelőtt ismerkedhettünk meg egy testvér párral, akik egész életüket a gonosz elleni harcra tették fel, legyen az szellem, démon, dzsinn vagy maga az Ördög.
Az elején még ott tartottunk, hogy egy remek roadmovie hangulatot árasztó, szimpla monster of the week jelleget mutató sorozattal állunk szemben, de semmi extra.
Aztán valahogy felpörögtek az események. Ne értsetek félre, engem már az alapkoncepció is berántott és csak hab volt a tortán számomra, amit a későbbiekben produkált a sorozat.
4 nevet muszáj megemlítenem, mielőtt részletesebben belemennék a dolgokba.
Eric Kripke-vel kezdeném, aki a széria showrunnerje volt, vagyis a szülő atyja, a gondozója, aki mindenre ügyelt, hogy rendben menjen és szépen a háttérből mozgatta a szálakat.
A következő mítikus figura Ben Edlund, aki nagyszerű író és apait anyait beleadott az egyes részekbe, amiket ő írt 5 éven keresztül.




Az utolsó két nevet gondolom már kitaláltátok: Jensen Ackles és Jared Padalecki a.k.a Dean és Sam Winchester.
Olyan színészek akik a szemünk előtt nőtték ki magukat igazi szupernovákká és ha nem lettek volna ilyen jók a szerepükben, fabatkát sem ért volna a sorozat.
Ezek után szeretnék egy rövid áttekintést tenni az egész szériáról, amiben előfordulhatnak spoilerek, tehát, aki
még nem látta ne kattintson.

Az első évadban, mint már említettem szörnyek hadát ismerhettük meg, mindegyikről részletes jellemzést kaptunk, így építve ki az Odaát misztikus világát, azt a világot amelyben hőseinknek helyt kell állniuk, jobbá kell tenniük. Találkozhattunk wendigóval, bosszúálló szellemekkel teljes hadával, a háttérben azonban egészen más dologról volt szó.
Két egymással szöges ellentétben álló karaktert ismerhettünk meg a testvér párban, hiszen míg Sam meg akart állapodni, Dean apja útját akarta követni, harcolni a gonosz ellen, egész életében. Sam álláspontját, barátnője misztikus halála változtatja meg, amelyet mint kiderül ugyanaz a démon követett el, mint aki megölte az édes anyjukat.
Immáron fordulóponthoz jutottak és apjukhoz hasonlóan, arra teszik fel az életüket, hogy megtalálják és bosszút álljanak az ismeretlen természetfelettin. Ezzel kaptunk is átívelő szálat, amely máris izgalmasabbá tette a későbbieket. Ehhez hozzákapcsolódik, hogy minduntalan próbálják megtalálni az apjukat, aki csak apró nyomokat hagy számukra, ezen kívül úgy tűnik sohasem látják őt újból.
Természetesen az évad végén előkerül ő is, az évad végi cliffhangert pedig egy autó baleset okozza.
A nyári köröm rágás után mindenki megkönnyebbül, mivel hőseink élnek, míg ha Dean kómában is van.
Itt találkozhatunk először a sorozat folyamán a kaszásokkal, akik közül az egyik feltett szándéka, hogy Dean lelkét ragadja el. A hirtelen előkerült apa, John Winchester, alkut köt a Sárga szemű démonnal és feláldozza magát Dean életéért cserébe.
A testvéreket ez még jobban összehozza és megerősödött vérbosszúval a szívükben próbálják megtalálni anyjuk és apjuk gyilkosát.

A 2. évad folyamán egyre több és több morális problémával találkozhatunk szembe, melyek nagy része Sam-re irányul és egyre inkább látszik feltörekveni egy sötét én a karakterében.
Itt találkozhatunk először Tricksterel és sok különleges képességgel megáldott átlag emberrel, melyek mindegyike sok hasonlóságot mutat a kisebbik testvérrel.
A fergeteges évad finálé itt is játszik, mely során hatalmas áldozatot hoz Dean Samért, de a Sárga szemű Démont végre a semmivel teszik egyenlővé a misztikus Colt-tal, azonban a terve mégis sikerül és kinyílik a Pokol Kapuja, a világra szabadítva rengeteg lakóját.
Dean ugyebár alkut köt egy démonnal, lelkéért cserébe, Sam életét kéri, aki csúnyán megjárja a 2. évad végén.

A 3. évadban feltűnik Ruby, aki kezdetben, mint mellék szál, később igencsak fontos szerepet kapva manipulálja Samet.
A második évadban míg csak bosszúálló angyal formájában kerül terítékre Menny és Pokol kérdése, addig itt már komoly spekulálgatások folynak, egyre többet és többet tudhatunk meg ennek hátteréről.
Dean alkujának megfelelően alászáll a Pokolba, ahol, mint tanítvány ismerkedhet meg a kínzás rejtelmeivel, nem is sejtve, hogy ezzel saját magát börtönzi be.
Ruby manipulációi egyre jobban betalálnak Samnél, akinek sötét éne kezd egyre jobban a felszínre törni és ennek nem tesz jót az sem, hogy muszáj mellőznie Dean társaságát.

A 4. évad ezek után mint csillag az égen ragyog az eddigi évadok felett, minden gyermekbetegséget maga után hagyva egy igazán sötét kezdéssel és befejezéssel rakja fel az i-re a pontot.
Sam-en eluralkodik a függősége, nem hisz tovább testvérének, előkerül ugyebár Castiel, aki ugyancsak tökéletesen játssza a szerepét és Lilith avanzsál az újabb fő gonosszá.
Menny és Pokol itt már nyilvánvaló az angyalok megjelenésével és elkezdenek suttogni Lucifer eljöveteléről is.
Mint később kiderül a kiszabadításához pecsétek feltörésére van szükség (szám szerint 66-ra :), a baromi jó elképzelés pedig itt is látszik, mi szerint Dean pokolban való megtörése számított az első pecsétnek, az utolsót pedig Sam követi el Lilithet megölve.
Lucifer felemelkedik és kezdetét veszi az apokalipszis.

Az 5. évadban az egyik legfontosabb szál amire a legtöbb hangsúlyt fektetik, a testvérpár lelki aspektusa.
Dean a végére úgy látszik elveszíti a reményt, nem hisz már semmiben és a legfontosabb saját testvérében is elveszti a hitet. Sam ezzel ellentétben, az utolsó szalmaszálba is megpróbál kapaszkodni, mindent megtesz, hogy régebbi hibáit kijavítsa és újra elnyerje testvére bizalmát. Dean a legvégére visszanyeri önbizalmát és ami a legfontosabb a hitét, amit Samben talál meg újra.
Ezzel kezdetét is veheti a végső harc, ahol látszólag Menny és Pokol az ellenfelek és mindegy melyikük győzedelmeskedik, az emberek számára egyik sem kecsegtet semmi jóval.

Tudom kicsit hosszúra sikeredett így, bár nem beszéltem sajnos így sem mindenkiről, próbáltam az egész sorozat legfontosabb aspektusait kiemelni, összefoglalni, minek lehettünk szem és fül tanúi 5 éven keresztül.
A finálénak és a sorozat filozófiájának egy-egy külön posztot szeretnék szentelni, addig is jöhetnek a kommentek kinek mi tetszett, hogyan vélekedik a dologról.