Ezt nevezik úgy műfajilag, hogy kommersz. A megközelítés véletlenül sem negatív ne értsetek félre. Csak nem azt a filmet kaptuk, aminek lennie kellett volna, és itt nem az elképzelhetetlenül magas elvárások játszottak közbe. Van egy übercool alapötlet, ami már be van járatva a képregény által és ezeket az eszközöket sutba vágva próbálja a maga útját járni a film. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha nem ragadna meg a középszernél. Az egész lehetett volna egy extravagáns modern western, - amiből urambocsá, ha több évente csinálnak egyet -, de nem lett. És ez nem a szereplők hibája. Josh Brolin már nem egyszer bizonyította, hogy remek színész, John Malcovich-ról már nem is beszélve. A film tehát nem a főszereplők tehetségén ment el, ahogyan a mellékszereplők sem tehetnek róla. Megan Fox szép volt, a feladata ki is merült ennyiben. A többi szereplő ellenben annyira nem ragadt meg, hogy felesleges lenne rájuk bármit is mondani.
Ahogy sikerült kivennem a külföldi kritikákból, a filmnek semmi köze nem volt a képregényhez, és talán itt kellene keresnünk a probléma forrását. Látványos és pörgős cselekmény helyett kaptunk egy unalomig ismételt frázis kavalkádot, a megszokott nehézségekkel és megoldásokkal együtt. Hex karaktere egysíkú, a sztoikus és badass határmezsgyéjén bandukol egészén a film végéig, amikor a két szék közül lecsücsül szépen a földre. Lehet az a bajom, hogy nem világmegváltó a film, vagy nem elég képregényes, azokban az időkben, amikor olyan filmekre kapcsolódhattunk ki, mint a Kick/Ass vagy a The Losers. Abban az időben született ez a film, amikor már van az embernek egy kialakult ízlése és nem kevésnek mondható tapasztalata, a képregény filmekről, akkor a viszonyítási alap visz mindent. A Jonah Hex még csak nem is kapargatja alulról ezeket a filmeket és sajnos nem illik a popcorn mozik közé sem. Ne értsetek félre semmi baj nem lenne vele, ha nem látszana mennyire parlagon hagyták az egészet. Zúzás van benne elég, de a kidolgozottságot itt sem vitték túlzásba. A dialógusok borzalmasak, az erőltetett beszólásokról már nem is beszélve, pedig nagy előnyére válhatott volna mindkettő a filmnek.
Bár kapunk egy befejezést, egy kerek történetet, mégis úgy álltam fel, hogy valami hiányzott. Ekkor láttam csak, hogy alig volt több, mint egy óra a film, ami még a mostani másfél órás filmek idejében sem egy plusz pont. A rengeteg kihagyott ziccer, az összecsapott történet, ebben nyilvánul meg legjobban. Nem mondom azt, hogy nem érte volna meg a ráfordított időt, de végig az volt az érzésem, hogy becsaptak. Kommersz filmnek, ahogy már az elején is írtam tökéletesen megfelel, de ennyi és jottányival sem több. Hozzáteszem, Amerikában hatalmas bukás volt, amit meg is tudok érteni, ugyanis egy kevéssé ismert képregény adaptációjánál hiába a nagy nevek, érdemit így sem tudott letenni az asztalra. Értékelni sajnos nem tudom többre, mint 5/10, pedig bevallottan élek halok a képregényekért...
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése